Nyilvánitás.
Nyilvánitás.
(Folytatás.)
Menjünk által most már a fontos tárgy azon szakához, mellynél fogva felszólittattam, adnám bár rövid vázlatát is a tüzkárt elhárító intézetnek; megrendülve nyulok, mert ötöd nagyságban készitett mintám csak kétkedésre adott alkalmat, nagyban akarám azt valósítni, s csak akkor szólani az intézetről – s minél inkább igyekeztem czélomhoz, s ezt nyilvánitottam, – annál inkább sujtattam váratlan csapásoktól; mintha ép nyilvánitott czélom gátlására láttatlan kezek irányzanák azokat tervem ellen. Engedek azonban többek kivánságának egész készséggel, bár mit szüljön a jövendő, tevéketlenséggel senki se vádoljon, s előre bocsátom ez intézetekrőli fogalmiimat.
1-ször. Minél kiterjedtebb valamelly intézet, azaz mentül többen részesülnek annak födözésében, és jótékonysága használatában, – annál biztosban áll az fön, s annál inkább számithatni állandóságára, p. o. álljon össze két intézet, egyikében 10-en, a másikban 100,000-en biztositsák a tüzi veszély ellen egymást. Igaz a 110,000 ház közt hihetőbb nehány ház előbbi megégte, mint a 10 között; de azért még is ellenkező történhetik. És ekkor az egy leégettet 9 nehezebben pótolja; s ha a 100,000 közül 100 leégett is, ott 10,000-szerte könnyebb a segitség s biztosb. – Már pedig mig emitt 100 leég, – megéghet az alatt a 10 közül történetesen kettő, sőt több is, a mikor a fenmaradtak nem lennének képesek pótolni, vagy ujant épitetni a megégetteket, s ekkor a kölcsönös kis biztositó intézet kötelezése megszünt. Innen a messzire kiterjeszkedett triesti assecuratio, magyar, olasz, német és török földieknél minél 1168több biztositottakat számlált, annál könnyebben pótolhatta a tűzkárokat – s még inkább nagyobb hasznot huzott, a miből állandóságát biztasithatta. Hamburg leégtével kétkedtek némellyek, ha valjon a tűzkárbiztositó intézetek teljesithetik e kötelezésüket? igenis teljesithették, s nagyobb biztatásul egyik a legrégibb első németországi nyilvánitá, hogy 200 million tallérig terjed pénzereje. – Hibázna tehát az, ki azt állitaná, biztositott háza leégtével, Triestből nyervén a pótlást, hogy azt külföldi pénzből nyerte légyen, – távol van, mert azt honfi társai immár százszorta kifizették. – Honunkban kell tehát annak valósulni, mentül nagyobb alakban, tehát Magyarországban kell csak, egynek állitatni.
2-szer. Minél inkább a középponton, azaz olly helyen, hova különben is minden központosul, kereskedési, gyorsutazási, gőzhajózási, vaspályai, törvénykezési és kormányi hivatalok összevágnak; hol a művészet, erőmük készitése kifejlésiben van; hova minden oldalról lehetne leggyorsabban tűzi veszélyek tudositását adni, és a honnan az ujabb rendezésekre értelmesség, épitész, mesteri és munkás kéz és erő, vizen, vagy szárazon rögtön szolgáltathatnék, és annál czélszerübb rendelkezések történhetnek. Erre nézve jelenleg Pest-Buda, – jövőre, ha a vaspályák, hajózási Duna-tiszai, és tul a tiszai Verőcze, Szatmár, Debreczen, Török Sz. Miklós, Kunság, csongrádi csatornák létesülendnek – Debreczen is lehet.
3-szer. Minél kiterjedtebb az intézet, akkor az egyes biztositottaknak annál csekélyebb áldozatával eszközölhetni kárpotlást a kárvallottaknál, és pedig ha honunkban állittatik ez intézet, minthogy minden társaság hasznot is vára akkor e haszon is gazdagitja hazánkat, s a kárpotlásra annál több pénz maradand.
4-szer. Mentül inkább igyekezend valamelly védő társaság a távolitandó kárt lehetetlenitni, annál több tehetsége és módja marad maga tökélyesbitésére, és ereje növekedendik – czélja minél előbbi teljesitésére.
5ször. Minél szabadabban rendelkezhetik eszközökkel, mellyek jótékony czél elérését elősegitendik, könnyítik, és olcsóbbá tehetik; annál inkább nagyobb biztossággal sikeresitendi a közbátorságot, s működése annyival sikeresb, és áldottabb leend.
E nézetekből indulván ki, hogy minél terjedelmesb lehessen a kivánt tűzkárt elháritó intézet, és jótékonyságában, mindenki annál olcsóbban részesüljön, szükséges
1-ször. Hogy az a hazában egy legyen, és középhelyt Pesten legyen igazgatószéke; legyen abban részes minden, a kinek éghető anyagu épületjei vannak; e hazában tehát egy átalánosan kölcsönös tüztőli biztositó intézet, mellyben ollyan is részt vehet, kinek jelenleg épületjei nincsenek, – de teljesitvén az évenkinti kötetezettségeket, bizonyos évek lefolytával a társulattól épitendő tűzmentes épületre számolhat. Legyen az országosan rendezett egy nagy intézet, ha kisszerüsége miatt nem akarjuk dugába dönteni, mint számos megyei vállalatoknál tapasztaltuk p. o. számos megyékben a megye sok költségén szerzett ménlovakkal czélzott lófajnemesités, magtárak, selyemtenyésztés stb. elenyésztek, és csak országosan rendezett nagyszerü állapotában reménylhetni, hogy valamint a triesti assecuratio eddig, ugy ez is külföldi önkénteseket nyerend. Ebbe tehát minden fizet épülete mekkoraságához, vagy kivánt nagyságához mérsékelten.
11692-szor. Fő és kitüzött czélja legyen ezen tüzi veszélyt elháritó intézetnek a fátlan, éghetetlen háztetőket terjeszteni, ugyanazért különösen gondoskodandik, s legelső rugaszkodása leend, a tüz által megrongált helységbe tüzmentes épitésben kikészült egyéneket küldeni, kik által a leégett házak tüzmentesen felépittethessenek, és vagy helyben, vagy közeliben hol jó agyag találtatik födényeket üttetni, födényeket és téglákat égettetni, hogy igy az ujant épitkezőktől a tüzkár örökre elhárittassék s mihelyt ereje engedendi, hogy a tüzvészek olly nagy dühöngést ne gyakoroljanak, alkalmas helyeken, hol azt a helységek kivánandják, és a társulat helyesnek ismerendi, a régieket lerombolván, ujakat tüzmentesen épittet gátlásul a lehető tüz terjedésének. Ennek teljesitésére.
3-szor. A középponti igazgatóság a födények ülésére szükséges födényütő gépeket készittet, nyomozásokat tétet a hazában cserép födényre alkalmas jó agyag iránt, hogy a melly tájon a tüzi szerencsétlenség dult, azon helyhez minél közelébb födényeket üttethessen, mellynek készitésére alkalmas egyéneket bele oktattat. Teljesen kikészült egyének felügyelése alatt födényütő gyárakat is állittat, s ezek az épületek különnemüségéhöz képest szolgáltatják a tartós és jó födényeket; mellyeknek rendes rakásába az épitészeket betanitják. Megyénkint lesznek épitészei ez intézetnek, kik minden épületről rögtön terveznek, és tudósitásukat beküldik, s igy üdvös hatása azon intézetnek rendszeresitetik.
4-szer. Hogy pedig a födénygyár alkalmas helyt, hol jó agyag, elegendő fa vagy kőszén, vizerő használata találtatik, szabadon felállitathassék, azért ez országos tüzkárt elháritó intézetnek a kisajátitási jog gyakorlata törvényesen megállapitassék.
5-ször. A fátlan födendő épületek tételét ezen intézet alkalmas kikészült egyénekre bizandja, a kik minden gyár helyén folytoni működésre kötelezve lesznek, egyszersmind ugy, a mint a nagy városi szépitő biztosság minden uj épitéseknél, vagy régiek kijavitásánál tüzvész mellőzése végett a hatósággal kezetfogva befolyást gyakorolnak, és ez magával hozza a kizáró szabaditék eszméjét bizonyos évekre, mellyet a Nemzeti Ujság és Társalkodó igen is helyén emlitének. Igy éghető anyagbóli háztetők többé nem készittetendnek, vagy ha kinek fából épitkezni kedve lesz, az, azonnal bizonyos évenkénti fizetésre, hozandó uj törvény utján köteleztessék, hogy ha tüzvész érendi, a társaság azt rögtön pótoltathassa fátlan biztos épülettel.
Millyenek és mennyi ideig legyenek a kötelezések? ez a gordiusi csomó, mellynek megoldását bölcsebbek mélyebb belátására biztam, és a mellyet Gyürky csakhamar ekkép fejtegetett, évenkint fizet minden háztulajdonos:
| a) Uraság saját házától melléképületeivel | 1 ftot – kr. p.p. |
| b) Uraság aklától a kinek van, külön fizet | – ftot 30 kr. pp. |
| volna fizet külön azért | – ftot. 30 kr. p. p. |
| d) Uraság csűr, pajta vagy magtártól | – ftot. 30 kr. p. p. |
| e) Jobbágy házától hozzá tartozandókkal | – ftot. 30 kr. p. p. |
| f) Zsellér házától | – ftot. 24 kr. p. p. |
| g) Minden jobbágy vagy zsellér pálinkaházától | – ftot. 24 kr. p. p. |
* alatti tulajdon jegyzetében emliti, hogy jelenleg némelly uraság csupán házától melléképületivel fizet a biztositó intézetnek 20–30 pengő forintot évenkint, tehát az a) uraság 1170saját házától melléképületeivel kijeIölt 1 rft alig ha tulajdon eszméje volt, mert hogyan lehelne egy nagy háznál tüzmentes épitést egy forintért vállalni? Igen helyesen jegyzi tehát ** alatt, hogy e fizetést lehetne igazságosabban is felosztani p. o. ölönkint.
A kérdés megoldása több oldalu vizsgálatot kiván, tudni kell:
Egy részről: 1) Esetleges tüzvész után mennyiben haszonvehetők a jelen épületeknek alkrészei, és a tulajdonos millyet kiván majdan?
2) A szilárd tüzmentes uj épitésre kivántató anyagok, mint kő, mész, homok és téglára, cserépre való jó agyag kaphatók e helyben, s ha messziről, mi áron kaphatók?
3) Az épület, kő, tégla, vályog vagy fecske-rakat födényei mázos vagy csak mázatlan cserép legyenek e?
4) Mennyi idő alatt ohajtja bár ki esetleges tüzvész nélkül is háza s más épületjeinek tüzmentessé átalakitását? Más oldalról tekintve: 5) Magányosan áll e, vagy a szomszéd ház közelvolta miatt mennyire van kitéve a tüzvésznek.
6) Magában az épület használata, tüzelése mennyire veszélyezteti a tüztőli bátorságot?
7) Szalma, nád, gyékény, fa, vagy cserép-zsindely e eddigi födele? igy mennyivel sürgetősb az igény, annak minél előbbi fátlanitására s éghetlenitésére?
8) Hány év tüzetik ki a tüztől teljesen mentesités befejezésére országosan?
Mindezen különféle állapot és körülményből adatot meritve, kellene nemcsak a jelen, de a jövendőre kivánt épület terjedségét és minémüségét is tudni, és ölönkinti költségeket felhányolni, s ugy aztán az egészre teendő költség öszvegét jegyezni, s jegyzőkönyvbe beigtatni, s a mindenkitől meghatározandó időhöz alkalmazottan évenként fizetendő száztólit megállapitani. (Vége köv.)
Vass Imre.
