Vegyes közlemények.
Vegyes közlemények.
Villamos telegraph. A ,Moniteur industriel’ szerint London már 59 várossal lesz közlekedésben.
Az északámérikaiak gőzflottája. Északamerikában még észrevehetőbb az angol tevékenység, mint magában az anyaországban. Igen természetes, miután amott semmi privilegiumok s előitéletek által nem korlátoltatik. Nincs ország, melly az emberi erőmegfeszitésnek annyi jeleit mutathatná föl mint Északamerika. Vegyük föl most az egyszer csak a gőzhajózást. A gőznek hajózásra alkalmazása még nem olly régi, még élnek Amerikában és Angliában sokan, kik Fultonra emlékeznek, s kik akkor – szokás szerint – őt vágy csalónak, vagy ábrándozónak tartották, mivel maguknál (kik a „gyakorlat emberei”) osabbnak csak nem tarthatták, ők pedig nem birták a gőzhajózás tehetségét nem hogy kitalálni, de még csak felfogni sem. Fultonnak első kisérletei 1813-ból valók. – Ő sikert nem igen látott – szokás szerint – és temérdek adóssággal terhelten halt meg. Közsorsa a lángésznek. – 1833-ban, tehát az első kisérletek után 20 évvel, Északamerikában már nem kevesebb mint 230 gőzhajó volt, s értékök 10 millió e. forint. 1843-ban pedig csupán a Mississipin magán 450 gőzhajó járt 90,000 tonna erővel, melylyeken 16,000, hajóslegény szolgált. E gőzhajók fentartási költsége mintegy 30 milliót tesz, de mindezeken kivül még vagy 2,000 vitorlás csajka, 20,000 matrózzal jár e folyamon. Az utóbbi időkben a Mississipin szállitott áruk értéke évenkint 460 millió e. forintra becsültetik. S. Louis még 1836-ban csupán 4000 lakossal biró csekély hely volt, most 45,000-rel bir. Tizenegy év alatt tehát lakói száma tizenegyszer annyira emelkedett, egy ujabb bizonysága annak, hogy a jó olcsó közlekedés, a vagyon, személybátorság, s üzlet-szabadság mellett, (mint ez fájdalom csak Északamerikában van,) minő varázs-hatással bir a népesség, és annak jóléte gyarapitására. Minő nagy része van ebben Fultonnak, a gyors közlekedési eszköz feltalálójának; s mégis a nemzetek ez egyik legnagyobb jótevője minő. – nem mondom jutalmat, hanem – méltánylatot nyert. De térjünk S. Louisra vissza. Ennek kereskedését 150 gőzhajó eszközli, s ebből 80 saját polgáraié, kik 1842-dik évben 125 millió ft értékü portékát biztositottak. Az amerikaiak könnyelmüsége eléggé ismeretes. A folyamokon, tavakon létező szörnyü nagy verseny, s azon borzasztó nagy érték, mellyel az idő Amerikában, mint sehol másutt bir*, okozzák, hogy ott a bőzhajóktól a lehető legnagyobb sebességet követelik, s e tekintetben semmi veszély őket vissza nem ijeszti. Valódi „rohanva haladók” – hanem van is ám látatja. A tapasztalás azonban igen sok javitásokra tanitotta őkei a gőzhajók és gőzgépek körében.
És igen helyesen, mert meg van irva az időről, hogy: „elapsum semel, ne ipse quidem Jupiter possit comprehendere“. – Ők – mint a mi „gyakorlati embereink“ – nem csinálnak ám olly terveket, mellyeknek 5–6 ezer év mulva lenne jó sikerük, – ha t. i. még akkor földünk létezni fogna.
Illy eredménye van az okosan kiszámitott, és semmi 1173hitvány nézetek által nem hátráltatható szabad munkának.” De ugyan mit mutathatna fel ez a „rohanva haladó” Amerika, ha ott is a „gyakorlat emberei”re hallgatnának akkor, midőn azt papolják, hogy „nem kell a dolgot erőtetni, várni kell míg magától is menni fog.” Én ugy hiszem, hogy illy esetben körülbelől annyit mutathatnának fel, mint mi magyarok; mivel én ugy vagyok meggyőződve, – s ebbeli meggyőződésemet ki is mondom, bár a „gyakorlat emberei” kinevessenek is érte, – hogy magától, valamint nem lett, ugy nem is leend – semmi: ha bár a várakozásban megőszüljünk is.
Belgium fegyvergyártása. Belgium legértékesebb gyártmányai, tudvalevőkép, fegyverek. Lüttich a gyártás főhelye, hol az elpattantakat, s megrepedteket ide nem számitva, évenkint 300,000 lőfegyver készittetik, s az a végre kirendelt bizottmány által megkisértetik, s vizsgáltatik. Belgiumi tudósitások panaszkodnak arról, hogy az ottani iparműkiállitáson, az iparnak épen ezen ága nincs képviselve kellőleg, mind a mellett még is elég az is a gyártás ez ágának állapotát megitélhetni. A belga lőfegyvergyártás legnagyobb előnye abban áll, hogy midőn maga kevés javitást talált föl – a külföldi találmányokat s javitásokat gyorsan elsajátítja, alkalmazza, s olly olcsón és jutányosan gyárt, mint máshol sehol. Igy belga gyárakból 15–18 frankért kaphatni. katonapuskát, minőt Francziaországban 117424–26 frankon alól nem kaphatni. 26–36 franknyi csekély árért lehet már Lüttichben kettős vadászfegyvert venni, de ezeknek ára egyébkint, csinosabb, vagy hanyagabb fölszerelésnél, 60–100 sőt 250 frankra is felmegy. A belga lőfegyverek igen jól szolgálnak, az ember megbizhat bennük: s a legjobb angol lőfegyvereknél nem roszabbak.
Csehország népességi statisticájához egy adat. A prágai ujságban kiszámittatik, hogy a népesség Csehországban 1786. óta aránylag inkább szaporodott mint a birodalom bármellyik tartományában. 1786. évben ugyanis ott 1 mérföldre 2,967 1/3, 1846-ban pepedig 4,904 1/3 egyén jutott. A városok, mezővárosok és helységeket illetőleg e 60 évi időköz következő eredményt ad: 1786-ban egy mérföldön volt 4 város, 3 mezőváros, 12 falu, 459 ház és 612 lakás vagy is lakó család, 1846-ban pedig: 3 1/3 város, 3 3/4 mezőváros, 13 falu, 623 ház és 1110 3/4 lakó család. – 1786-ban átalában 11 3/4, 60 évvel később pedig csak 9 egyén lakott egy házban. – Továbbá 1786-ban 2,813,075 lakó közt találtatott 5,910 lelkész, 1574 nemes, 3067 tisztviselő és tisztesb rendű, 87,797 polgár, művész és kézműhelyes és 118,366 paraszt földmives, ellenben 1846-ban 4,589,436 lakó közt 4377 pap, 1375 nemes, 10279 tisztviselő és tisztesb rendű, 36,625 polgár, müvész stb. és 134,364 földmives volt.
