A Ferenczcsatorna Pestig hosszabbitásának hasznai.
A Ferenczcsatorna Pestig hosszabbitásának hasznai.*
Hasonlitva az 1840-dik évi 38-dik törvényczikkben országosan pártolt pest-szegedi csatotnáboz, pest–temesvári vasuthoz, gőz- és közönséges dunai hajózáshoz, és figyelve a vukovár–fiumei vasut ide vonatkozó hatására. – A hosszabbitás térképével és hoszszelvényével irta. Poroszkay Ignácz mérnök 1847. Pesten Trattner-Károlyi betüivel. (Bizományban Emich Gusztávnál). Közöljük kivonatban, hogy a szakértők e – már mint közlekedési eszköz – kitünő érdekességü tárgyhoz minél előbb hozzá szólhassanak. y. 1. y.
„Hazám kereskedésének, jelesen az alsó Magyarországi bőtermés leginkább észak-nyugoti megyéinkbe és ezekkel határos tartományok, Austriába és Morvaországba történő szállitásának könnyitése végett, 1840-dik évben b. Vécsey Miklós és b. Sina György elnöklete és illetőleg vezérlete mellett társaság alakult, melly a Dunát a Tiszával Pesttől Szeged felé egyenes vonalban huzandó hajókázó csatorna által, ajánlkozott összekötni; ugyaanazon évi országgyülés 38-dik törvényczikkelyében ezen vállalatot oltalma alá vette és többnemü kedvezményekkel ajándékozá meg; történt azonban, hogy e csatornát tervező mérnök Beszédes József urnak 6–7 millió ezüst forintra számitott költségvetése az épitési országos főigazgatóság által elégtelennek nyilvánitatott, és mintegy 12 millióra emeltetett, ez egymástól olly igen eltérő költségvetések, és átalában a csatorna haszon-aránylagi költséggel való kivihetőségének megbirálására Angol, Bajorországok, és Hollandia leghiresebb mérnökei hivatván meg, a két első nemzetbeliek kivihetetlennek, a hollandusok pedig lehetségesnek nyilvániták ugyan, de biztosabb számitás végett a költségvetést 18 millióra teendőnek látták. Ezek után folyó év julius 9-kén Pesten nagyméltóságu Gyürky Pál ur krassói főispán elnöklete alatt, a vállalkozó társaság közgyülést tartott, és e csatornának nemzeti jóllétünk emelésére leendő hatását illy költségekhez is aránylagosnak találván, 1530elhatározá, hogy igy is létesitni iparkodik, és a roppant költség könnyebb előállitása végett, az országgyüléstől fog segedelmet kérni.”
Ezen bevezetés után P. ur elismeri ugyan az emlitett csatorna hasznait, de ugy vélekedik, mikép azok hazánk topographiáját bővebben vizsgálva más vonalon, jelesül a Ferenczcsatornának Pestig hosszabbitásával hasonlithatlanul kevesebb költséggel, lehető legbiztosabban, minden tekintetben sokkal nagyobb mértékben éretnének el.
Ezen állitás bebizonyitására P. ur előbb magát a tervet, később a terv kivitelére megkivántató költséget terjeszti elő. A terv és a csatorna irányát illetőleg imigyen folytatja:
„A Ferenczcsatorna torkolatja a Tiszánál Földvárnál van, innen közel 15 mérföld hosszu vonalban több város és helységeken által Monostornál köttetik öszve a Dunának e helységtől nevezett kis Duna ágával, melly, a viz sebje időközben, a másik ágba huzódván, annyira iszapoltatik, hogy benne nagyobbszerü terhes hajó csak nagy Duna vizzeljárhat, miért is sok hajó a Ferenczcsatornát eddig csak ügygyel, bajjal és sokszor épen nem használhatta, ezen bajok elháritására felséges kormányunk a csatornát most már tübb 100 ezer ft költséggel Bezdányig hosszabbitatja; – innen következöleg vélném Pestig hosszabitandónak.”
„Bezdánynál a csatorna a sebes fok által a mohácsi Duna bal, ugynevezett baracskai ágával öszve van kötve, ezen Dunaágot a nagy Dunától alsó felső végén csekély költséggel épitendő töltések által elválasztván, 6 mérföldnyi hoszszu kész csatorna-medret képez. Szeremlénél egy rövid 1/2 mérföldnyi átmetszéssel a bajai ugynevezett Sugovicza Dunaágba ereszkedve, s ezt is a nagy Dunától töltésekkel elválasztván, csatornává alakitván, innen a bajai, sz. istváni, csanádi, sükösdi, nádudvari, hajósi, akasztói, fülöpszállási, szabadszállási és kun-sz.-miklósi Duna öntötte mocsárokon át az ugynevezett Bak-érbe, ezen át Dab alatt a soroksári Dunaágba, és ezt is a bajai és baracskai Dunaágak módjára csatornává alakitván, Pesttel összekötvén, az egész hosszabbitás igen kevés költséggel és roppant haszonnal eszközölhető, mert az uj csatornának hossza 26 mérföld ugyan, de ebből a baracskai és bajai Dunaágakban 6 mérföld, a soroksáriban szinte 6 mérföld, összesen 12 mérföld már készen van minden ásás nélkül, a közben fekvő 14 mérföldnyi tér Bajától Dabig pedig mind olly mélyen fekvő lapos, hogy a tavaszi hó- és esőviz 1531még akkor sem folyhat le róla, midőn a Duna már közép járásánál is alacsonyabb, ha telt itt egy öl mélységü csatorna ásatik, hajózási mélysége kelletinél is nagyobb leend.”
Eddig a csatorna irányzati terve, a költségvetési öszveg P. ur szerint csak 2,220,000 pft., melly a következő egyes részekből van összeállitva.
1) A baracskai, bajai és soroksári Duna-ágak elzárása 100,000.
2) Bajától Dabig a baracskai Duna nagyobb kanyarulataiban és a Szeremlénél ásandó átmetszésekkel együtt 16 mérföldnyi hosszu, 10 öl széles és 1, öl mélységü csatorna ásatása köb-ölét 1 ftjával számitva 640,000.
3) Minden lehető töltések épitetése köb-ölét hasonlag 1 ftjával számitva 480,000.
4) A pesti toroknál szükséges viz-osztó, Pest, Tas, Baja és Bezdánynál épitendő zsilipek s más épületek előállitása 1,000,000, és igy öszvesen 2,220,000 pft., pedig P. ur állitása szerint minden igen magasra vagyon számitva, „mint az azon környéket ismerő műértő első pillanatra láthatja.”
Itt P. ur magának birálóit megelőzendő következő kérdést állitja fel.
„De ugyan minek a Duna mellett, mellyen ingyen, vám nélkül, és most már gőzösökön minden baj nélkül és gyorsan szállithatni mindent, hajókázó csatornát épiteni? és ha ma-holnap vasutunk lesz Temesvárig, és talán Fiumeig is, mit szállithat ekkor e hajókázó csatorna?”
Feleletül tervező, a szállitási időt és költséget hasonlitja össze, feltéve, hogy évenkint legalább 1000 hajó szállitatik Bezdánytól Pestig, és pedig a következő kiindulási pontokat állitja fel: 400 hajóra ugyan is a Ferenczcsatorna torkolatát, Földvárt, 300 hajóra Szegedet, 304 hajóra pedig Bezdányt.
P. ur szerint az idő és szállitási összehasonlitás kövétkezőleg eredményez.
a) A T.-Földvártól kiinduló 400 hajóra nézve, vontatási, ott hol szükséges vám vagy biztositási bért, sőt a kötél-romlás fedezésére megkivántató összeget is hánylás alá hozva szállitási költségül esik
Földvárról a Ferenczcsatornán keresztül fel a Dunán Pestig 33,800 ft, szállitási idő 6600 nap.
Földvártól Szegedig a Tiszán, onnan Pestig a pest-szegedi csatorna 313,200 ft, idő 4000 nap.
Földvártól a Ferenczcsatornán Bezdányig, onnan a P. ur által tervezett uj csatornán Pestig 218, 800 ft, sz. idő 3000 nap.
b) A Szegedről kiinduló 300 hajóra nézve szállitási költség
Szegedről de a Tiszán Földvárig, onnan a Ferenczcsatornán Bezdányig, végre Bezdánytól a Dunán fel Pestig 283,200 ft, sz. idő 6150 nap.
Szegedről a pest-szegedi csatornán Pestig 207,000 ft, sz. idő 1500 nap.
1532Szegedtől Földváron, Bezdányon keresztül fel a szerző által tervezett csatornán Pestig 199,200 ft, sz. idő 4050 nap.
c) Végre a Bezdányból kiinduló 300 hajóra nézve szállitási költség
Bezdánytól Pestig a Dunán 159,000 ft, sz. idő 4200 nap.
Ha a pest-szegedi csatorna elkészül a Bezdányból kiinduló hajók Szeged felé nem kerülhetnek, tehát marad 159, 000 ft, sz. idő 4200 nap.
Bezdánytól a P. ur csatornáján Pestig 72, 000 ft, sz. idő 1500 nap.
Hogy ha már most P. ur ezen adatait az 1000 hajóra összeállitjuk, látni fogjuk, mikép az által tervezett csatorna által „a Dunával hasonlitva minden befektetett költségek 6% felül 287,000 pft. és 8400 napot, a pest-szegedi csatornához hasonlitva 249,200 pft és 1150 napot, a gőzösök mostani árszabályaihoz képest közel 2 millió pftot nyernénk évenként!”
A szállitási idő és költség-hasonlitást bevégezve, bebizonyitani törekszik mikép a Fiume-vukovári és Pest-temesvári vasutak tervét feleslegessé nem teszik.
Végül szerző olly roppant hasznokat sorol elő, „hogy ezeket megnyerve rajta bizton ingyenhajózást engedhetünk” jelesül
„E csatorna által mindazon 400,000 holdat legalább tevő mocsárok, mellyek Pesttől le egész Bezdányig mintegy 50 város helység és számtalan puszták határain át a Duna balpartján 26 mérföldnyi hosszban, és némelly helyeken mint például Ágas-Egyháznál 5–6 mérföldnyi szélességben különben legjobb termésü lapályainkon elterülnek, és rothadó párolgásokkal itt lakó több 100 ezer embertársunk életét mérgezik, a gyászemlékü mohácsi nagy sziget roppant mocsárjaival egygyütt nemcsak lecsapoltatnának; hanem szárazság idejében a mindig magosabban fekvő pesti Dunából meg is öntöztethetnének, és ha az igy haszonvehetővé tett földnek évi hasznát csak 6 ezüst forintra veszem is holdankint „ebbeli haszna 2,400,000 ezüst forintokat tesz évenkint! – többet mint a tőke maga, melly ez eszme létesitésére szükséges!!”
Továbbá folytatja P. ur „védtöltéseivel nemcsak önmagát, hanem az egész Duna bal partját Bezdánytól Pestig, többet 1 millió holdnál mentesitne a Duna árjától, és biztositná e tekintetben is olly gyakran veszélyezett több százezer embertársunk életét!
y. l. y.
