ANGLIA.
ANGLIA.
A Times az ujabb párisi eseményeket csupán a végrehajtó halatom erénytelenségének tulajdonitja. Szerinte ez a lázadás elfojtásával a teendők halmaza itt csak növekedik. Ő azizgatóknak az országbóli kiutasitásáról szóló rendeletet hiányos rendszabálynak tartja, ugy vélekedvén, hogy a néhányak számüzetése által a hátramaradottakban a lázas elem még gyulékonyabbá válik. Az utczai ütközet eldöntése, ugymond, a dolgon mit sem változtat, mivel azt az előidézett okokhoz a nemzeti gyülés egy része most is ragaszkodik, és igy kétségkiv ül a lecsöndesült politikai párt ismét fölemelendi fejét. Cavaignac kineveztetése mellett – folytatja – egység nem eszközöltetett; mert a hatalom most is a titkos és nyilt pártoskodásoktól szétszaggattatott, s a felbőszült tömeg szeszélye szerint vezetett nemzeti gyülés kezeiben ál. A Times véleménye röviden oda meg ki, miszerint a rendet csak egy dictatorilag fellépő igazi tekintély eszközölhet, melly, fájdalom, nem létezik. – A Chronicle Louis Blanc-ra czélozván igy szól: L. Fülöp-nek az „elromlott rendszer fentartása melletti harczolása” bolondság volt; az iparos népet pedig műhelyeikből előhivni és erőszak által lehetetleníteni azt, mi észszerűleg bizonyosan kivihető leendett, nem egyéb, mint valódi gazság. Vért patakzó városi csatornák holtakkal telt utczák, szétrompolt, elperzselt és befeketitett házak, semmivé tett nyilvános épületek, megszentségtelenített templomok, betegekkel halmozott kórházak, a holtak roppan számát be nem fogadó szük temetők, a legfeketébb förtelem által megszeplősített nemezetjellem: mondjuk mindez, a ragyogó város két osztálya – tőkepénzesek és munkások – közé szórt gyülölet magának eredménye.
A „Daily News” más szellemben nyilatkozik. Szerint a dolgozó nép, a király, az uralkodó hatalmak és a közép osztály által hivatott a harcztérre. A zideiglenes kormány – vagy a mostan magos polczáról leejtett egyénre (L. Blanc) az egész terhet rátolni igazságtalanság. Ezen botrányoknak minden osztályok részesei, kislelkűség és elhamarkodás által. Lamartinenak köszönhetni, hőgy ő a nagyok iránti nyájassága, s a dolgozó néphez intézett igéretei az összes nép felfegyverzéséig megóva a várost a nyilt harcztól, s igy a veszély, mell netalán előbb kitőrve polgári megtizedeléssel járt volna, most rendszeresített őrsereg által majdnem egészen elhárítetott. Az ideiglenes kormány, ugymond, a lázasabb 4 hónap alatt daczára a féktelen sajtószabadságnak kormányzá a status vitorláit, a nélkül, hogy vér folyt, avagy emberek nyaktiloztattak volna.
Italia éjszaki részén folyó háborúhoz, ugymond a Times két politikai, Europa békéjét s haladását feltételező, kérdés van csatolva.
Az első a savoyi ház fegyvere által született és lassanként kiterjedett állodalom függetlensége; a második pedig az austriai birodalomban a békének biztos feltételek mellett helyreállítása.
A turini udvar eljárása, mellyet ugyan igazságos indokokkal támogatni nem lehet, kétségen kivül bir azon érdemmel, miszerint az összes nép erélyes föllépése a nemzetiség megszilárdítására irányoztatott.
