NAGYBRITANNIA.
NAGYBRITANNIA.
A magyar ügy. Az angol lapokban Magyarországról szóló czikkeket olvasván, úgy van az ember, mint az eltikkadt vándor, ki hosszú utazása alatt illatozó rétet vevén észre, kettőztetett lépésekkel siet arra, bágyadt lelkének enyhűletet szerezni. Oda érkezvén azonban, bűzhödt mocsárt vesz észre, mellynek veszélyes kigőzölgései szinte végkép elkábitják.
A „M. Chronicle” egy hosszú czikket szentel a magyar mozgalmaknak, mellynek kezdetén sajnálatát fejezi ki, hogy Magyarország, melly az európai civilisatiónak keleti határa, és melly nem régóta az angol journalisticában különös rovatot foglal el, az olvasó közönség előtt csak a német lapokból vett, nagyobb részint álhirek után ismeretes. Aztán átmenvén valódi állapotunk lerajzolására, élénk szinekkel festi a magyar oppositio fáradozásait, a német uralom alatt egészen hanyatlásnak indult, elzsibbasztott, de azért el nem felejtett független alkotmányos szabadság visszaállítására. Magyarország politicusai, úgymond, olly hatalmas észtehetséggel és kiterjedt politicai ismeretekkel birnak, minőket más országban nem igen találhatni (Few countries contain men of more vigorous intellect or more extensive instruction on political subjects). Roppant nagy compliment! A magyar kormány, folytatja, mellyben az oppositio egész ereje öszpontosult (Széchenyit és Kossuthot különösen kiemelvén) igyekezett a magyar korona jogait mindenkép megszilárdítani; de ez nem volt könnyű feladat.
Collegánk (értve a Timest) a magyar kormány férfiait dicsérvén már egy angol követnek Magyarországba való küldésére szólítja fel a kormányt; a franczia journalistica Cavaignactól szinte ezt igényelte. Mi azonban az illy dolgokat nem szoktuk elhirtelenkedni, s mint látszik, eddigelé a következések is mellettünk szólanak. A magyar kormány, melly a magyar nyelvet minden népfajokra rá akarta erőtetni, a szláv elemet maga ellen ingerelte, melly a horvátokkal egyesülve fölkelt a magyarok ellen. Röviden a Chronicle helyesli, hogy a magyaroknak a német kormányt nyakukról lerázni; azt azonban (rosz értesítések nyomán) roszalja, hogy a magokról lerázott jármot a többi népfajokra akarták tolni.
Illy czikkek után, mindenki átláthatja, hogy mellettünk minden rágalmak daczára és mindenütt rokonszenv mutatkozik, s mit lehelne várni még, ha csak egyetlen egy organumot is valódi állásunkkal megismertetnénk!
