Győrből, oct. 21-kén.
Győrből, oct. 21-kén.
Kossuth Lajos tábori utazása, s azon hír, hogy városunkat egyik állomási pontjáúl jelölte ki, felejteté velünk azon nap szomorú emlékét, mellyen Jellachich rabló csoportját keblünkben tűrni keserves érzelmek között kénytelenek valánk. Isten elérni engedé népünknek azon alkalmat, hogy a magyar szabadság bajnokát, vagy, hogy egy rokonérzelmű austriai kifejezésével éljek, „Európa civilisatiójának legfőbb tényezőjét” személyesen üdvözölhesse, és én, ki a vácziak, esztergamiak és komáromiak lelkesedésének tanúja voltam, és láttam miként igyekszik a népnek kicsinye és nagya, ifja és véne, szegénye 447és gazdaga ünnepélyesíteni azon jeleneteket, mellyekben Kossuth Lajos a kitűzött állomásokon megjelent, vagy onnét távozott, Győr lelkesedését, hol olly sok romlatlan szívvel, a kor igényei iránt olly sok fogékonysággal találkozhatni, kétségbe nem vonám. Legyen áldott istennek szent neve, hogy számításomban nem engedett csalatkoznom.
Mielőtt Kossuth Lajosnak Győrbe érkeztéről s fogadtatásáról szólanék, engedje meg szerkesztő ur, hogy a közbeneső helyeken tapasztaltakról tegyek futólagos megemlítést.
A váczi állomáson, hol néhány perczig tarló időzésünk alatt Kossuth Lajos a partra felállított honvédek s nemzetőrség fölött tartott rövid szemlét, s a nép örömittas kiséretében koszorúval tért vissza a gőzösre. A legközelebbi állomás, hol megállapodánk, Esztergom vala. Váczról felfelé Verőczén talán az öszves népség, azon túl – nem tudom minő határban, mintegy 200 főből álló gyemeksereg lelkes üdvözlései között alkonyodáskor értünk Esztergomba. Elnökünk fogadtatása itt is nagyszerűen nyilatkozott, itt is, mint mindenütt, honvédek s nemzetőrök csapata foglalá el a dunapart hosszu sorát, s tábori zene, 5 óránál tovább tartó ágyúlövések kisérék szállására, hol többek között a főkáptalan küldöttei által üdvözölteték. A kellő intézkedések végeztével e hónap 19-kén Komáromba értünk, hasonlóan nagyszerű lelkesedéssel fogadtatva, hol a nagy részben leégett megyeházban Komárom megye ismert főispánja vendéglé meg vacsorával. Másnap a köztiszteletű főispánné vezetése mellett lépett Kossuth Lajos a gőzhajóra, utját tovább folytatni Győr felé, hová tegnap este felé érkeztünk meg.
Még nem voltunk Győr alatt, midőn a város minden harangja mozgásba tétetett, jeléűl, hogy a gőzös közeledik s rajta a szeretett vendég. És midőn megérkezénk, talpon volt az egész város, nagy részben a dunaparton; kinek fegyvere volt, azzal rendezett sorozatban állva, s a nép tarka vegyületével körülvéve, mellynek háta mögött egy kis szerény csapat, kis zwerg lovon ülő vezértől vezényeltetve s fa puskákkal ellátva állott, mellynek legidősbike legfelebb 10 éves lehetett. A város szélén több hintó készen állott Kossuth Lajos beszállítására, de ő gyalog ment s a nép meg lőn fosztva azon örömtől, mellyre készűlve látszott lenni, hogy őt kocsin hozza be a városba. A bemenetel díszmenet volt, embertömeg iszonyúan nagy, mindegyik őt akarta látni, s ha valamellyik czélját érte volt, megelégedve jelenté vele találkozó társának, hogy ő már látta Kossuthot. A püspöki udvar, hova Kossuth szállásoltatott, naphosszant embertömeggel van tele, és a tömeg között lehet különféle kérdéseket hallani; igy: ma kérdezé egyik a tömegből, valljon Kossuth Lajos ollyan ruhában jár-e, mint a császárok szoktak járni?
A kedves vendég alig érkezett szállására, a püspöki udvarba összegyűlt néphez tüstént lelkesítő szavával szólott, s azon meggyőződés kifejezésével vett búcsut tőle, miszerint Jellachich megrohanása ujabb ösztönűl fog szolgálni Győr lakosságában arra, hogy magában elég erőt érezve, a szabadság érdekében minden ármánynyal sükeresen megvívjon.
Este a város ki volt világítva. A polgármester által a város nevében tett tisztelgésen kivűl tegnap még a káptalani testület tevé üdvözletét, ma pedig az academia és evangelicus egyház előljárói.
Kossuth L. útjában idáig összegyűlt seregek fejenként tesznek mintegy 12.000-et, mellyek a rokon érzelmű mosonyi idegen ajkú testvéreket tekintve, Bruckig legalább 15.000-re fognak növekedni. A Ceccopieri-ezredből Komáromban volt 67 egyén, azon óhajtás mellett, hogy ugyanazon honvédi zászlóaljba soroztassanak, mellyek a Pozsonyban volt Ceccopieri-ezredbeliek vannak, s azon kívánság mellett, hogy ők oda egyedül Balogh János által vezéreltessenek, a honvéd zászlóaljhoz soroztattak, s ma déltájban Balogh János vezérlete alatt ide csakugyan meg is érkeztek. Azon nyereség, melly ezen csapat áttéréséből fegyveres erőnk gyarapítására szolgál, Balogh János hazafiúi buzgóságának s ügyességének beszámítandó, kinek sikerült Komáromban az ügyünk fölött teljes homályban volt olaszokat capacitálni. –
Lesznelc talán, kik szerénytelenségnek fogják venni, hogy Kossuth felől Kossuth lapjában mondok magasztaló szavakat; de kérem szerkesztő urat, ne töröljön semmit levelemből. Én tényeket mondok, mellyeknek ezerek voltak tanúi s tudják, hogy a mit mondok, nem hizelgés, hanem valóság s különben is ezeket én mondom, nem ön. Kovács Gergely.
