Ungból, oct. 24-én.
Ungból, oct. 24-én.
Ungvárt bizottmányi ülés tartatott. A megyei terembe léptem, épen a midőn Nánásy toborzó hadnagy hivatalosan jelentette, miképen az Ungvárt tartózkodó nyugdíjas katonatisztek a magyar alkotmány iránti hűségöket irásban kijelentették. – Mire Z. L. azt indítványozá, hogy nem elég azt irásban adni, hanem a kormány rendelete szerint esküvel is kell bizonyítani. Az indítvány elfogadtatott. – Mindez rendén van, de jobb szerettem volna, ha az indítványozó valamiképen azt pendítette volna meg: nem jobb volna-e papokat is az új alkotmányra megesketni? Bizony – bizony ideje volna már egyszer azon urakkal is tisztába jőni, hogy tudnók legalább, hányadán vagyunk azokkal, és hogy tudnók, mellyik közőlök a tiszta, és mellyik a konkoly.
Ezelőtt néhány héttel Ungvárt Bernáth Zsigmond főispánunk elnöklete alatt bizottmányi ülés tartatott, mellyben indítványoztatott, hogy a mostani viszályos körülmények miatt az ungi vár, mellyben a munkácsi papság nevendékei taníttatnak, várerősséggé alakíttassék, és katonasággal elláttassék. Melly igen czélszerű eszme átalánosan elfogadtatván, róla a kormány értesíttetni határoztatott. – Ennek következtében valami „Unghifi” a Nemzetiben egy borzasztó phrasisokkal telt bosszú declamatiót írt, mellyben előadja, hogy ezen várat a munkácsi püspökség Mária Teréziától nyerte, azért is azt elfoglalni nem lehet (!?) Továbbá azt bizonyítgatja, miképen ezen várban „egy milliónyi” népesség részére felavatandó papnövendékek olly irányban neveltetnek, mellyet a catholica egyház szelleme s honunk alkotmányának igényei követelnek. 514Végre kérdi, valljon a fen előhozott bizottmányi határozat által nem nyújtunk-e kezükbe hatalmas fegyvert, mellyel magyar, oláh s orosz ajkú görögcatholikus csendes lakosokat fölriaszszuk nyugalmukból. – Kérem Unghifi urat, magyararázza meg nekünk: micsoda összeköttetésben áll a papi nevelés a nevezett várral? Vagy nem áll-e üresen egy elég terjedelmes épület Munkácson, mellyben papjaikat kényelmesen növelhetik?
