A PILISI ÖREG KATONAORVOS UNOKÁJA
A PILISI ÖREG KATONAORVOS UNOKÁJA
A falusi naptárak a múlt század középső éveit írták, Pilisen (Pest megyében) egy apátlan leányka jött a világra, akit az ottani katolikus egyház anyakönyvébe Schumayer Rozália néven jegyeztek be.
Szerelemgyermek volt.
Atyját ama hetyke dragonyos tisztek között kellett volna keresni, akik a múlt században, az elnyomatás éveiben a császár hatalmát jelentették Pest megyében. Talán egy gróf, talán egy herceg volt az udvarló, aki könnyű katonaszívvel vonult új állomáshelyére, miután a pilisi orvos leányának fejét „elcsavarta”. Gróf Stadion főhadnagy, a birodalom miniszterelnökének fia legyezgette bókjaival legtöbbször az orvos leányát. Ez a Stadion főhadnagy ugyancsak egy „nőies ügyből” kifolyólag később Nyíregyházán agyonlőtte magát.
A bánatos nagyapa adoptálta unokáját, akinek anyja szégyenében világgá bujdosott. A pilisi Schumayer kúriában nevelkedett a kis Róza, amíg tizenhatodik évét elérte.
S ekkor fölbukkant újra a katonatiszt.
Gyalogsági tiszt, aki elszöktette Rózát a nagyapai háztól, mert a leányka hiszékenységében nem okult anyja példáján, hitt a tiszti egyenruhának.
A pilisi házban az öregek egymagukban maradtak a kietlen kertben.
Nem tudták megvárni azt az időt, amíg Róza unokájuk visszatér.
A temetőbe költöztek, és Rózának nyoma veszett.458
