Idegrendszer
Idegrendszer
Az idegrendszer az idegsejtekből, azok nyúlványaiból, valamint az ingerület-felvevő és -leadó végkészletekből épül fel. A külvilágban lezajló ingereket felveszi és feldolgozza, ezáltal a kutya szervezetének a külvilággal kapcsolatos viselkedését irányítja. Az idegrendszer az egész szervezetet együtt működő, harmonikus egészszé szervezi. Az idegszövet az érző-, mozgató- és zsigeri működéséket irányítja.
Az idegrendszer központi és környéki részre tagolódik. A központihoz az agyvelő és a gerincvelő tartozik. A környéki idegrendszer az ingerek közvetlen felvételére és a mozgatóválasz átadására szolgál. A felvett ingerületet továbbítja a központi idegrendszerbe, amelynek válaszát ismét a perifériás idegrendszer közvetíti.
Az idegrendszert idegszövet alkotja, amely különlegesen differenciált idegsejtekből és azok nyúlványaiból épül fel. Az idegsejtek nyúlványai behálózzák az egész testet.
Az idegrendszer szabályozó működése két részre különül: az egyik a belső szervek, valamint az emésztő- és kiválasztószervek izmait ellátó idegrostokon keresztül szabályoz, amely az agyvelő irányítása nélkül (automatikusan) működik; a másik az agy-gerincvelői rendszer irányításával, a harántcsíkolt izmokat ellátó idegrostokon keresztül (akaratlagosan) szabályoz.
Az agy különböző részei - egyéb működésük mellett - fontos kapcsolatot tartanak fenn a külvilággal
Az idegek tevékenysége állandó. Az izmok még akkor is bizonyos feszültségi állapotban vannak, amikor az állat pihen, mivel az ingerek szünet nélkül áramlanak feléjük. Ha az izmokhoz vezető idegek verekedés vagy baleset folytán megszakadnak, akkor az általuk szabályozott izmok fokozatosan erőtlenné, ernyedtté válnak.
Az agy különböző részei - egyéb működésük mellett - fontos kapcsolatot tartanak fenn a külvilággal is, így például az előagy a szagláson, a középagy a halláson, a hátsóagy vagy kisagy a látáson keresztül, s még a sokféle automatikus működést szabályozó gerincagynak is van érzékelési kapcsolata a külvilággal az ízlelés révén. Természetesen az agy különböző részei szintén összefüggésben állnak egymással: töméntelen idegrost köti össze őket, s az egyszerre felfogott külső és belső érzékelést (ingerületeket) az agy állandóan egybeveti, s a szervezet állapotának megfelelően dönt arról, hogy végül is az élőlény (esetünkben a kutya) milyen irányban induljon, illetve milyen sorrendben és hogyan válaszoljon az őt ért hatásokra.
