Fedeztetés
Fedeztetés
Az eredményes fedeztetés előfeltétele az érett kan és a fedezőképes állapotban lévő szuka. Általános szabály: minél többször fedezett a kan és minél többször volt már vemhes a szuka, annál könnyebben megy a pároztatás. A párzás egyébként nemcsak a kutya növekedését befolyásolja, hanem élettani érését is elősegíti, sőt még a karakterére is hatást gyakorol. A "fiú kutya" a szó igazi értelmében akkor válik külső megjelenésében, kiállásában, viselkedésében "férfivá", amikor már párzott egyszer-kétszer. A szukán is felfedezhetünk bizonyos új vonásokat az első párzás után.
A párzás
Előjátékként a kutyák kölcsönösen megszaglásszák egymás nemi szerveinek tájékát. Bizonyos idejű udvarlás után a szuka oldalra tartja a farkát és engedi, hogy a kan ráhágjon. a párzás néhány percig tart. Végül a kutyák, még mindig összetapadva, fejüket ellentétes irányba fordítva kört írnak le. Pároztatás előtt ajánlatos az állatokat megvizsgáltatni, ugyanis a nemi érintkezéssel bizonyos betegségeket lehet átvinni, különösen tumort és brucell-kórt. bármiféle rendellenes duzzanatot, mely tumor tünete lehet, meg kell vizsgáltatni az állatorvossal, s az állatot nem szabad pároztatni.
Előjátékként a kutyák kölcsönösen megszaglásszák egymás nemi szerveinek tájékát. Bizonyos idejű udvarlás után a szuka oldalra tartja a farkát és engedi, hogy a kan ráhágjon. a párzás néhány percig tart. Végül a kutyák, még mindig összetapadva, fejüket ellentétes irányba fordítva kört írnak le. Pároztatás előtt ajánlatos az állatokat megvizsgáltatni, ugyanis a nemi érintkezéssel bizonyos betegségeket lehet átvinni, különösen tumort és brucell-kórt. bármiféle rendellenes duzzanatot, mely tumor tünete lehet, meg kell vizsgáltatni az állatorvossal, s az állatot nem szabad pároztatni.
A fedeztetésre kiszemelt állatok lehetőleg a nyilvánosság kizárásával találkozzanak, tehát elkerített területen, kertben vagy lakásban. Általában íratlan szabály, hogy a szuka "keresi fel" a kant. Ennek a szokásnak az a közhiedelem az alapja, hogy a kan fellépése "hazai pályán" határozottabb, kezdeményezőbb. A gyakorlatban persze az a helyzet, hogy a hely ilyen értelmű megválasztásának nincs különösebb jelentősége. Ha például a kant visszük a tüzelő szukához, megfelelő körülmények között ugyanolyan biztos a siker...
Most pedig szóljunk magáról az aktusról.
Amikor megérkezik a kanhoz (vagy a szukához) kiszemelt párja, kis időre hagyjuk magukra a kutyákat. Ismerkedjenek, barátkozzanak egymással, játszadozzanak, udvaroljanak, próbálkozzanak. Talán maguktól is boldogulnak! Ha mégsem, akkor 10-15 perc múlva tegyük meg a szükséges előkészületeket. Előfordulhat ugyanis, hogy a tapasztalatlan pár az első találkozáskor önmagától, segítség nélkül nem boldogul. A sikertelen próbálkozást elsősorban a kan sínyli meg: kifárad, sőt a kezdeti rossz tapasztalatok nemcsak fizikailag, hanem "lelkileg" is megviselhetik, a későbbi fedeztetésnél pedig ezek a gátlások komolyan akadályozhatják az aktus végrehajtásában!
Megtörtént, hogy a kezdő kutyás a tapasztalatlan kant szinte rákényszerítette a fedezésre, s nagy buzgalmában fájdalmat okozott kutyájának, miközben segédkezett körülötte. A kan ettől kezdve egyszerűen nem volt hajlandó fedezni, és csak évekig tartó türelmes, tapintatos kísérletezésre oldódott a kutyában ez első rossz benyomás okozta gátlás.
Hálát adhat a sorsnak a kezdő kan, ha tapasztalt szukával kerül össze! És megfordítva: a rutinos kan viszonylag könnyen boldogul kezdő szukával is.
Ám ha mindkét kutya tapasztalatlan, a gazdának bizony segítenie kell. A szuka tulajdonosa egyik kezével a nyakörvénél, másik kezével pedig a hasa alatt fogja meg kutyáját és tartsa az állatot álló helyzetben. Az így "rögzített" szukát a kan - némi segítséggel - sikeresen befedezi.
A pároztatás alatt a szukát - kezdő kutyáról van szó! - gazdája nyugtatgassa, simogassa, nehogy hátraharapjon. Ha a szuka túlzottan ellenkezik és harapós is, ajánlatos szájkosarat tenni rá.
Az aktus rendszerint 2-4 percig tart. A befejezést maga a kan jelzi: lehajtja fejét, megnyugszik, teste elernyed, két elülső lábával pedig szinte elengedi a szukát. Általában a kutyák fedezéskor összeragadnak. Ilyenkor várjunk néhány másodpercet, majd óvatosan emeljük le a kant (egyik hátulsó lábát rakjuk át a szuka hátán úgy, hogy egymásnak farral álljanak). Ez a jelenség 15 perctől egy teljes óráig is eltarthat. Természetesen megpróbálnak szabadulni kényelmetlen helyzetükből, ezért nyugtassuk és fogjuk le őket - főleg a szukát - mindaddig, amíg maguktól el nem válnak. Ha nem vigyázunk, a kan és a szuka is könnyen megsérülhet!
Gyakran találkozhatunk olyan tévhittel, hogy a szuka csak akkor marad vemhes, ha összeragad a kannal. Igaz, hogy a párzó kutyák az esetek 90 %-ában együtt maradnak, de ez egyáltalán nem törvényszerű. A többször ellett szuka hüvelye ugyanis a tüzelés alatt annyira megduzzad, hogy az aktus befejezése után azonnal "elengedheti" a kant. A hímivarsejtek tömege ilyenkor is bejut a méhnyakcsatornába, majd a méhbe, és a petesejtek éppúgy megtermékenyülnek, mint összeragadáskor.
Fontos, hogy az összeragadási időt ne próbáljuk mesterségesen csökkenteni, ne húzzuk szét az állatokat, ne locsoljuk le őket hideg vízzel stb., mert ez komoly sérüléseket okozhat. Várjunk türelmesen; az élettani tényezők ezt a dolgot jobban megoldják helyettünk!
Az aktus után különítsük el a kutyákat; különösebb beavatkozásra ilyenkor már nincs szükség. Pihenjenek 10-15 percet, majd adjunk nekik bőségesen friss, de ne hideg vizet.
És még valamit: a szuka gazdája ne gondolja, hogy az utolsó fedeztetés után megszabadult minden problémától. Még legalább 10-12 napig változatlan gonddal kell vigyáznia a kutyára. "Félrelépéstől" tudniillik még ezután is tarthatunk...
