Kopók.
Kopók.
A nyomkereső kutyák összefoglaló elnevezése. Eredetükről nem sokat tudunk. Hiteles adatok csupán a 16. századból maradtak fenn róluk, akkor már a korabeli dokumentumok négy változatot emlegetnek. A ~at a legkülönfélébb vadak hajtására használják. Ennek megfelelően vadfajok szerint specializálódtak. A rókára pl. a foxhoundot, a nyúlra a harriert, jávorszarvasra, medvére a norvég kopót, gímszarvasra a francia kopót tanítják be. Vadászati stílusuk a vad életmódjának, szokásainak, méreteinek, tulajdonságainak megfelelően más és más, de sok bennük a közös vonás. Természetes ösztönüktől hajtva, kitartóan nyomon követik és élénk ugatással űzik a vadat a végkimerülésig. Különösen a régebbi időkben jutott jelentős szerepük a vadászatban, napjainkban egyre inkább háttérbe szorulnak. Falkában, nagyobb csoportokban használták őket, a kopófalkát lóháton v. gyalog követték a vadászok. Legalább 40-50 típus tartozik ebbe a fajtacsoportba, a svájci kopótól a kis kék gascogne-iig, a porcelánkutyától a bassetekig.
