Kutya
Kutya
(Canis lupus familiaris). A gerincesek (Vertebrata) törzsébe, az emlősök (Mammalia) osztályába, a ragadozók (Carnivora) rendjébe, a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó állat. A hímivarú ~t kannak, a nőstényt szukának hívják. A kan kétéves korában, a szuka a harmadik ivarzás idején válik tenyészéretté. A szuka évente kétszer tüzel, vemhességének ideje 58-65 nap. Ált. egyszerre 5-8 kölyköt fial. A kiskutya születési tömege fajtánként meglehetősen eltérő; de ennek megduplázásához mindössze 8 napra van szükség, meglehetősen gyors ütemben fejlődik, növekedik. (Összehasonlításul: egy csecsemőnek ugyanehhez 125, egy kisborjúnak 50 napra van szüksége.)
A kis~k csukott szemmel és zárt hallójárattal jönnek a világra; kb. 12-15 napos korukban kezdenek látni és hallani. A kölykök kb. 6-7 hetes korukig szopnak, s ekkortájt választják el őket anyjuktól. 3-4 hetes korukban kibújnak a tejfogaik, amelyeket 4-7 hónapos korukban a végleges (maradó) fogak váltanak fel. A tejfogak száma 28-30, a maradó fogaké 42.
A ~ húsevő, ujjon járó, ragadozó, mellső végtagjain 5-5, a hátulsókon 4-4 ujj található. Karmát nem képes visszahúzni. Fejformája megnyúlt, gömbölyű v. hegyesedő, orrtükre szőrtelen, füle felálló v. lecsüngő. Testnagysága, színe rendkívül változatos. Szőrzete rövid, hosszú, ill. drótszerű. Gyomra együregű, bélcsatornája rövid, végbélmirigyei vannak. Érzékszervei kiválóak különösen fejlett a szaglása és a hallása, de a látása is elég jó. Magzatai méhlepénnyel fejlődnek, a szuka emlői (5 pár) a hasán két sorban találhatók. Farka lelóg v. a hátára kunkorodik.
Tanulékony, értelmes, mozgékony állat. Távolugrásban 4,5 m-es eredménnyel a 7-8. helyezett a jól ugró állatok ranglistáján. (A rekordot a fehér farkú szarvas tartja 12 m-rel.) A versenyagarak 60-70 km-es óránkénti sebessége pedig a dobogó második fokát jelenti a "vágtázók" versenyében a gepárdok mögött.
Percenkénti szívverésének (pulzusának) száma átl. - természetesen nagyságától függően - 70-150, légzésszáma 10-30, átl. normális testhőmérséklete 38,5 °C. Vérének körforgási ideje (az az idő, amely alatt egy vörösvérsejt egyszer végigjárja a vérkeringés útját) 16,7 s. Izmai gyorsan húzódnak össze, percenként 300-as farkcsóválása nagy teljesítmény az állatvilágban.
Agyának tömege a nagyságától függően 28-141 g, ami nem különösen sok (az elefánté pl. 4500 g, a lóé 375-570 g); ha viszont az agy tömegét a testtömeghez viszonyítjuk, akkor a ~ agya - viszonylag - sokkal nagyobb, mint a lóé.
