Vizelés.
Vizelés.
Olyan reflexes folyamat, amely a húgyhólyag falában levő idegvégződések ingerlésére alakul ki.
A vizeletürítés az agyvelőben levő központok tudatos ellenőrzése alatt áll, szoktatás, ill. » kiképzés hatására bizonyos mértékben befolyásolható.
A kutya naponta 8-10 alkalommal ürít vizeletet; a kanok ált. több részletben vizelnek; a szukákra ez csak a tüzelés (» Ivarzás) ideje alatt jellemző. Gyakori ~nek nevezzük azt a folyamatot, amikor az állat a rendesnél többször is ürít naponta néhány csepp v. éppen sok vizeletet. A bő ~t különböző betegségek okozhatják (cukorbaj, vesezsugorodás, különböző idegbetegségek, veszettség). Ha gyakran és csupán néhány cseppet vizel az eb, ez rendszerint a hólyaggyulladás jele. Amennyiben a normálisnál feltűnően kevesebbet és kevesebbszer vizel, akkor v. hányás és hasmenés következtében fellépő folyadékvesztés, esetleg húgycsőelzáródás, véralvadék, hólyagrepedés, veseelégtelenség, ill. húgy- v. vesekő van a háttérben. A nagy fájdalommal járó vizeletürítéskor, ha az állat feltűnően erőlködik és nyög, esetleg vonyít is, súlyos kórformákra kell gondolni.
