adogató
adogató melléknév és főnév
I. melléknév Olyan <személy>, aki vkinek v. vhova adogat (1–4, 5) vmit. A labdát egymásnak adogató futballjátékosok; a téglát a kőműves kezébe adogató munkás. || a. Olyan <eszköz, szerkezet>, amellyel vmit vhova adogatnak, raknak v. amely vmely gépet, készüléket nyersanyaggal önműködően ellát. Adogató emeltyű, villa.
II. főnév -t, -ja
1. Az a személy, aki vmit vhova adogat, rak. Az adogatók csak anyaggal látják el az önműködő gépet. || a. (mezőgazdaság) Az a munkás, aki a szénát v. a gabonakévéket behordáskor a szekérre, kazalra, ill. asztagra v. csépléskor az etetőnek, a gépre adogatja. Az asztagrakó olyan gyorsan dolgozott, hogy a két adogató alig győzte föladni neki a kévéket. || b. (népies) Társas gyermekjátéknak egyik szerepét betöltő személy.
2. (sport) <Asztali teniszben és teniszben> az a játékos, aki a játékot kezdi, vagyis először üti el a labdát, aki szervál. Az adogató minden labdáját a hálóba ütötte.
3. (műszaki nyelv) Olyan szerkezet, amely vmely gépezet, készülék anyaggal való rendszeres, önműködő ellátására szolgál. A cséplőgép, a géppuska adogatója.
adogatós.
