agitáció
agitáció főnév -t, -ja (régies írva: agitatio is) (többes számban ritka)
Szóbeli v. írásbeli tevékenység, amellyel az embereknek egy (nagyobb) csoportját meg akarják győzni vmiről, v. rá akarják bírni vmire; rábeszélés, meggyőzés, buzdítás. Ügyes agitációval sikerült rávenni a tagokat, hogy aláírják a beadványt. Az agitaciónak szüksége ideig-óráig megszűnt, … a mindennapi rendes hangyamunka [= hangyaszorgalommal végzett munka] van a teendő során. (Széchenyi István) || a. (politika, gyak. rosszalló) Vmely, rendsz. a fennálló társadalmi renddel ellentétes politikai, társadalmi cél érdekében való rábeszélő, meggyőző, buzdító tevékenység; izgatás, lázítás, felbujtás. || b. (politika) Szóbeli v. írásban, főként sajtó útján végzett tevékenység; meghatározott (politikai) eszméknek és jelszavaknak széles körben való terjesztése, amelynek célja a tömegek politikai nevelése, irányítása és mozgósítása fontos politikai feladatok végrehajtására. Egyéni agitáció; ® házi agitáció; felvilágosító, háborúellenes, politikai, személyi, területi, üzemi, választási agitáció; demagóg, dühös, ellenséges, féktelen, lármás, lázas, soviniszta, szélsőséges, szívós agitáció. Agitációt fejt ki (® kifejt); agitációt folytat. Megindítja az agitációt. Jól végezték az agitációt. A mozgalmat megfelelő agitációval készítették elő.
Szóösszetétel(ek): tömegagitáció.
