ágyaz
ágyaz ige -tam, -ott, -zon
1. tárgyatlan Ágyat (2) vet, ágyat bont, hálóhelyet készít; ágyal. A földre, két székre, pamlagra ágyaz. Ideje volna ágyazni, a gyerekek már álmosak. A vendég csak pár órára jött, de ott fogták … s fönn a vendégszobában ágyaztak neki. (Kosztolányi Dezső) Megvetette az egyik ágyat. A lánynak a díványon ágyazott. (Nagy Lajos)
2. tárgyatlan (ritka) <Fekvés, alvás után> folyamatosan felveti, rendbe teszi az ágyat (2), elrendezi benne az ágyneműt; ágyal. Reggel, amikor beszóltam hozzá, éppen ágyazott.
3. tárgyas (átvitt értelemben) Vmibe ágyaz vmit: beágyaz (2, 2a). A gerendát a falba, az ágyút a kemény talajba, a talpfákat kavicsba, az árut vattába ágyaza.
4. tárgyatlan (kertészet) <Veteményeknek> ágyást készít, ágyal. Ágyaz a primőröknek.
5. tárgyatlan (népies) <Szérűn> a nyomtatandó gabonát kiteregeti. Reggelizés után ágyaztak, s az ágyásra mindjárt rá is vezették a lovakat.
Igekötős igék: aláágyaz; beágyaz; beleágyaz; leágyaz; megágyaz.
ágyazatlan; ágyazó; ágyazott; ágyaztat.
