ajánlatos
ajánlatos melléknév -an, -abb (rendsz. állítmányként) (kissé választékos)
1. Olyan, amit bizonyos ok(ok)nál fogva ajánlani, tanácsolni lehet; célszerű. Ajánlatos lenne, hogy hallgass a figyelmeztetésre. Ajánlatos lenne, ha meglátogatnád. Ajánlatos ügyelni a közlekedési jelzésekre. A befőttet, a konzervet, a sót ajánlatos hűvös, száraz helyen tartani. A szőlőt nem ajánlatos túlságosan korán nyitni. A víz ott örvényes, nem ajánlatos fürödni benne. || a. Illő, helyes. Ajánlatos lenne megköszönni szívességét.
2. (irodalmi nyelvben, régies) Méltó arra, hogy vkinek ajánljuk; nyugodt lélekkel ajánlható. [Az arc] a fővárosban eddig látott ifjak között nemcsak legszebb, de legajánlatosabb is volt. (Vas Gereben)
