alkalmas
alkalmas melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb Általában vmely követelménynek, helyzetnek, időpontnak megfelelő.
1. Olyan <személy>, akit vminek a végzésével meg lehet bízni, vmely feladat végrehajtására képes; megfelelő. Katonai szolgálatra alkalmas. Nem alkalmas vezető állásra. || a. Olyan <dolog>, amely vmely cél elérésére megfelel, és vminek a megvalósításában célszerűen felhasználható. Alkalmas gondolat, munkakör, ötlet; vmire alkalmas dolog. A címszerep … nagyon alkalmas arra, hogy a kiváló színésznők egész nagyságában mutathassák meg benne művészi egyéniségüket. (Ambrus Zoltán)
2. Vmely célra használható, vmivé alakítható <anyag, tárgy>. Alkalmas eszköz, fegyver; alkalmas acél, gömbfa, ötvözet; ipari feldolgozásra alkalmas nyersanyag; szállításra nem alkalmas áru. Nem volt alkalmas szerszámjuk. Lett volna belőle Alkalmas szarufa bármi háztetőre. (Arany János) Egy alkalmas fatörzsöknél megállította Gergő a szürkét. (Gárdonyi Géza)
3. Vmely helyzethez, bizonyos körülményekhez illő; helyénvaló, megfelelő. Alkalmas időben; alkalmas öltözetben.
II. főnév -t, -ok (katonaság) Katonai szolgálatra bevált személy. Az alkalmasok itt maradnak eskütételre!
alkalmasság.
