ámítás
ámítás főnév -t, (-ok), -a
Az ámít igével kifejezett cselekvés, magatartás, megnyilatkozás. A sok ígérgetés, ámítás végül megbosszulta magát. Ámítás volt minden szava. (tréfás) Nem csalás, nem ámítás!: való igaz, el lehet hinni. Még egyéb kérésem teljesítését is ígérte, de … csak ámítás volt, miről utóbb meggyőződtem. (Táncsics Mihály) || a. Ennek eredménye; ámító szavak, beszéd. Amit mond, az csak ámítás.
ámítási.
