áramlat
áramlat főnév -ot, -a
1. (ritka) Vmely légnemű v. cseppfolyós anyagnak állandó irányban mozgó tömege. ® Poláris áramlat. Belépése olyan volt, mintha a fagyosszentek északsarki levegőjébe egy déli, hőséghozó áramlat rohan be. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben) <A társadalom fejlődésében> a saját belső erejéből, határozott irányban, egyre szélesebb körben terjedő új politikai v. szellemi felfogás, irányzat, mozgalom. Új áramlat lépett fel az irodalomban. Küzdött a jobboldali áramlatok ellen. A színpad egész Kisfaludy Károlyig érzéketlen volt költészetünk újabb áramlatai iránt. (Gyulai Pál)
Szóösszetétel(ek): eszmeáramlat; légáramlat.
áramlatú.
