aranykor
aranykor főnév
1. (mitológia) <A görög és római mitológiában:> az emberiségnek a természettel összhangban levő, csodásan gazdag, boldog, békés őskora. Illatözönben zöld koszorúkkal A boldog aranykor képe dereng. (Kisfaludy Károly) Társalgom a régi világ bölcseivel, Kik nagyok lettek a természet kebelén; S … A boldog aranykor tün messziről elém. (Tompa Mihály)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vminek v. (ritka) vkinek virágzó korszaka, fénykora. Erdély aranykora. Tizenöt gyermeke közül kettő már elérte aranykorát. (Vas Gereben) Mintha római patricius volna, … a köztársaság aranykorából. (Kemény Zsigmond) Alarcon a spanyol drámairodalom aranykorában élt. (Ambrus Zoltán) || a. (irodalomtudomány) <A római irodalomban> az Augustus uralkodása idejére eső korszak. Az aranykor írói.
aranykori.
