arat
arat ige -tam, -ott, arasson
1. tárgyas Arat vmit: azzal van elfoglalva, hogy érett gabonát, ritk. más szemes terményt, pl. mákot, borsót stb. kaszával, géppel v. sarlóval levág. Aratják a búzát. A gépek aratják a gabonát. || a. (tárgy nélkül) ® Kepében arat. Nálunk már géppel aratnak. (átvitt értelemben) Arat a halál: a h. sok embert elpusztít. Ezer felé bús harcmező a hon, Arat rajt a halál irtóztatón. (Petőfi Sándor) Csécsén ebben az időben istentelen lustaságnak tartották, hogy kaszával arasson valaki. (Móricz Zsigmond)
2. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) Nagy haszonra tesz szert, nagy sikert ér el. Itt ma vki aratni fog.
3. tárgyas (átvitt értelemben) <Sikert, eredményt> tevékenységével, szereplésével (meg)szerez. Diadalt, dicsőséget, elismerést, győzelmet, sikert, tapsot arat; ® tetszést arat. Versenyre hítta … Remélvén, hogy előtte Győzelmet ő arat. (Tompa Mihály) Mi vagyunk, babért ki Ott mostan arat. (Arany János)
Igekötős igék: bearat; learat.
aratgat; aratható; arattat.
