átismétel
átismétel [t-i] tárgyas ige
1. <Megtanult anyagot> összefoglaló áttekintés és emlékezetben való felfrissítés végett újra elolvas, végiggondol, v. főbb részleteiben újra felelevenít. Átismétli a nyelvtant. Az este tanultakat reggel átismétli.
2. <Előadóművész vmely darabot v. részletet> begyakorlás végett újra elmond v. eljátszik. Átismételjük a szonátát, hogy jobban menjen.
átismételget; átismételhető; átismételt; átismételtet; átismétlés; átismétlő.
