atlasz [2]
atlasz [2] főnév -t, (-ok), -a
1. (szövőipar) Olyan szövet, amelyben a kötés pontjai nem szabályosan következnek, hanem szeszélyesen változó számú vetülékfonalat átugranak. A terítő, a ruha atlaszból van. || a. Selyemből ilyen szövésmóddal készült, színén fényes, drága szövet, ill. ebből készült ruha. Virágos atlasz; atlasszal borított bútor. [A fekete királyné] szép délceg hajadon volt, egész teste oly fényes és fekete, mint az atlasz. (Jókai Mór) Remegő kézzel gombolta magára a virágos kék atlaszt. (Gárdonyi Géza)
2. jelzői használat(ban) Ilyen szövetből való, készült. Atlasz függöny, kárpit, köpeny, mellény. A fehér atlasz nyakkendőben egy gyémánttal kirakott patkó szórta fényét. (Mikszáth Kálmán)
Szóösszetétel(ek): atlaszkelme; atlaszkötés; atlaszselyem.
atlaszos.
