átszegez
átszegez tárgyas ige átszögez
1. <Szeggel v. más szúróeszközzel> átüt, átszúr vmit, vkit. Átszegezi a bőrt, a deszkát. Kezét-lábát átszegezték, úgy kínozták. Dárdával átszegezte ellenfelét. A görög vezér nyila messziről átszegezte. (Jókai Mór)
2. Átszegez vmit vhova: odaszegezett tárgyat levesz, és vmely más helyre szegez. Két képet átszegezett a másik falra.
3. (ritka) <Szegekkel több részből összerótt tárgyat> újra szegez úgy, hogy új szegeket ver beléje, és gyak. a benne levő szegeket megerősíti, jobban beveri. Átszegezi a ládát.
4. (átvitt értelemben, választékos) Tekintetével átszegez vkit: erős akarat v. gyűlölet kifejezéseképpen v. élesen figyelve, mereven néz rá, és ezáltal mozdulatlanságra kényszeríti. Úgy éreztem, hogy átszegez a tekintetével. Dobó szinte átszegezte a tekintetével. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vkinek a tekintete átszegez vkit: mereven ráirányulva mozdulatlanságra kényszeríti. Tekintete, mint az égető villám szegezte át. (Jókai Mór)
átszegezés; átszegezett v. átszegzett; átszegező; átszegeztet.
