babona
babona főnév ..nát, ..nája
1. Olyan, többnyire vallási eredetű tévhit, amely bizonyos változások, jelenségek létrejöttét a természet törvényeinek ellentmondó törvények működésének, ill. bizonyos eszközök, eljárások, körülmények titokzatos következményének tulajdonítja v. ezzel magyarázza. Középkori babona; a babona azt tartja, hogy … A babona szerint péntek szerencsétlen nap, a 13-as szerencsétlen szám. Nem hisz a babonában. A babonának tudatlanság a szülőanyja. A babona Bárgyút vakít csak. (Madách Imre) Ez a század a csodák százada lesz, avagy a babonáé, ha úgy tetszik. (Ady Endre) E szobán ül egy titok … s nem babonából, Istenem! | de nem hálnék meg benne, nem! (Babits Mihály)
2. E tévhiten alapuló cselekmény, eljárás, szertartás, ill. ily cselekmények űzésének szokása. Egyes helyeken virágzik a babona. Babonát csinál, űz. Kiirtják a babonát. Babonával akar gyógyítani.
3. (bizalmas) Tévhit, hiedelem. Az csak babona, hogy nem szabad korán vetni. Az csak olyan babona, hogy a dohányzás megnyugtat. Suttog babonáról, kételkedve morog: Nincsen Istentől e szemmellátott dolog. (Arany János)
babonáz.
