baleset
baleset [l-e] főnév
1. Hirtelen bekövetkezett véletlen szerencsétlenség, melyben vkit testi károsodás ér. Halálos, közlekedési, nagy, súlyos, üzemi baleset. Baleset áldozata lett. Baleset ellen védekezz! Mindnyájunkat érhet baleset. De mily szerencsés baleset! | Épen egy tócsába esett. (Arany János) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Szándéktalanul, meggondolatlanul elkövetett kisebb vétség. Illő … megbocsátni ezt az egy balesetök. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || b. (bizalmas, szépítő, eufemisztikus kifejezésként) (Egy kis) baleset történt: <kisgyermek> bepisilt, bekakált.
2. (bizalmas) Nem (olyan) nagy baleset: nem nagy szerencsétlenség, nem (nagy) baj.
baleseti.
