bámulatos
bámulatos melléknév -an, -abb
Olyan, ami bámulatot kelt, bámulatra méltó. Bámulatos akaraterő, ész, látvány, leleményesség; bámulatos módon. A „Hitel” írójának föllépte … nem maradt haszontalan, és … hatása bámulatos volt. (Kossuth Lajos) Mi óriás volt bűne és erénye, És mind a kettő mily bámúlatos. (Madách Imre)
