bandázs
bandázs főnév -t, -ok, -a
1. (sport) <Vívásban, párbajban> a veszélyesebben sebezhető testtájak (nyak, hónalj, csukló, has) védésére használt kötés v. felcsatolható, bőrből készült védőeszköz. Bandázzsal vív. || a. (sport) Ökölvívásban a kesztyű alatt védelmül az ujjakra csavart széles, hosszú vászonszalag. || b.* (orvostudomány, ritka) Kötözés, kötés <seben, sérülésen, ill. vmely testrész, testtájék rögzítésére>.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. (villamosság, műszaki nyelv) <Elektromos gép forgó részein> a tekercselés elmozdulásának a meggátlására alkalmazott felszerelés, főleg leforrasztva tekercselt fémhuzal. || a. (vasútügy) <Vasúti jármű kerekein> acélabroncs.
bandázsos.
