bármi
bármi névmás, általános (kissé választékos)
A. (önálló mondatban)
I. (főnévi) Akármi (A. I. 1, ritk. 2–3). Fogadok bármibe. Mondhattok bármit, engem nem érdekel. Bármivel megelégszik. Bármiért El nem mulatnám [= mulasztanám], hogy meglássalak, Midőn lakodhoz ily közel juték. (Vörösmarty Mihály)
II. (melléknévi) Akármilyen, akármiféle; akármi (II). (sajtónyelvi, irodalmi nyelvben) Bármi néven ¬ nevezendő. Felköttetem a lord-majort [= London polgármesterét], Ha bosszant bármi nesz. (Arany János)
B. (kötőszó-szerűen, megengedő értelmű mondat bevezető szavaként) Akármi (B).
I. (főnévi) (Ha) akármi (is). Bármi történik, rám számíthatsz. Bármit mondasz, nem hiszem. Pedig bárki bármit beszéljen, úgy van ez … (Tömörkény István) Ha erről bármit is mondok, büszke vagyok rá … (Móricz Zsigmond)
II. (melléknévi) (régies) (Ha) akármilyen, akármiféle, bármilyen, bármiféle. Az maradok, míg élek. Bár mi sorsot cserélek. (Kisfaludy Sándor)
III. (határozószó-szerűen) (Ha) akármilyen nagyon, akármennyire, bármennyire. Megelégszik ő a pusztai gyeppel, Bármi sovány. (Petőfi Sándor)
