befolyás
befolyás főnév -t, -ok, -a
1. Vkinek, vminek másra tett, hosszabb ideig tartó hatása. Jótékony, káros befolyás; vki vkinek befolyása alá kerül v. alatt áll v. alól felszabadul; befolyása érvényesül; befolyásra tesz szert; befolyással van vkire, vmire; vkinek befolyását ellensúlyozza; idegen befolyástól mentes. Szinpadunk még mindig egy pár középszerű német író befolyása alatt állott. (Gyulai Pál) [Kemény Zsigmondot] azon démoni befolyás foglalkoztatja, melyet a nő gyakorol a férfira. (Péterfy Jenő) || a. (ritka) Beleszólás (2) Az országgyűlésnek minden befolyása nélkül megállapított… súlyos adók követeltetnek s fegyveres erővel hajtatnak be. (Deák Ferenc) || b. Idegen, külső, illetéktelen beavatkozás; befolyásolás. Minden befolyástól mentesen, saját elhatározásából döntött így. Semmiféle befolyásnak sem fogok engedni – ugrált, csapkodott a kistermetű főorvos úr. (Tolnai Lajos)
2. (rendsz. személyragos alakban) Vkinek az a képessége, helyzete, hogy sokat tehet, sokat elérhet, bonyolult v. kényes ügyeket elintézhet. Nagy befolyása van; befolyása csökken. Ebben az ügyben nem sikerült érvényesíteni befolyásomat. Az ön befolyása határozottan emberbaráti szeretetének következménye. (Vas Gereben) Nehány hetet még katonai börtönben ült, ahonnan végre ugyanaz a befolyás … szökési lehetőséget teremtett számára. (Kuncz Aladár)
3. A befolyik (1, 3) igével kifejezett történés, folyamat v. állapot. Az adók, a pénz befolyása; az esőnek a háztetőn való befolyása.
Szóösszetétel(ek): tömegbefolyás.
befolyási; befolyású.
