belélegzik
belélegzik ige
tárgyas <Levegőt, ill. a levegővel együtt oxigént v. más anyagot> szív be tüdejébe. A levegővel együtt sok ártalmas anyagot is belélegzik az ember. A lehelet … beleolvad … a levegőrészek közé. Aladár azt lélegzi be. (Mikszáth Kálmán) || a. (tárgy nélkül) A tüdő felváltva belélegzik és kilélegzik. || b. tárgyas (orvostudomány) <Gőzt, kül. vmely gyógyszert tartalmazó gőzt> szív a tüdejébe.
belélegzett; belélegző.
