benyíló
benyíló melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <kisebb helyiség>, amely egy nagyobb lakóhelyiségből nyílik, s melynek más külön kijárata nincs. Benyíló szoba. Etele béfordult benyiló sátrába. (Arany János)
2. (ritka) Betorkolló. A főutcába benyíló kis utca.
II. főnév -t, -ja Kis oldalszoba, mely egy nagyobb lakószobából rendsz. ajtóval nyílik, s amelynek külön kijárata nincs. A benyílóban alszik. A hajdú egy kis ólomládikát hozott be a szomszéd benyílóból. (Mikszáth Kálmán) Parányi kamra volt. Ablaktalan kis kamra. Inkább benyíló. (Hunyady Sándor)
benyílós.
