bevallás
bevallás főnév -t, -ok, -a
1. (többes számban ritka) A bevall (1) igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás; az a cselekvés, hogy vmit bevallanak, ill. az a tény, hogy vki bevall, megvall vmit. A bűnösség, a hiba, a tett bevallása.
2. (hivatalos) Vkinek a hatóság előtt tett szóbeli v. írásos bejelentése saját jövedelméről, vagyonáról v. egyéb viszonyairól stb. Hamis bevallást tett.
Szóösszetétel(ek): adóbevallás; jövedelembevallás.
bevallási.
