bezabál
bezabál ige (durva)
1. tárgyatlan Mohón, csúnyán, mértéktelenül sokat eszik, pukkadásig eszik; telezabálja magát. Látom, jól bezabált a töltött káposztából.
2. tárgyas Rendetlen mohósággal, csúnyán, habzsolva egészen megeszik vmit. Bezabálta az egész dinnyét.
bezabálás; bezabálható; bezabáló; bezabált; bezabáltat.
