bíboros
bíboros főnév és melléknév
I. főnév -t, -ok, -a (vallásügy) <A római katolikus egyházban> a pápa után következő legmagasabb rangú főpapok közül vmelyik, ill. ennek címe; bíbornok. A bíborosok ® kollégiuma. A bíborosokat a pápa nevezi ki. A pápát a bíborosok választják. Az igazi bíborosok nem úgy szoktak viselkedni …, mint Primerose bácsikája. (Ambrus Zoltán)
II. melléknév (csak a 2. jelentésben:) -an, -abb
1. (vallásügy) A bíboros méltóságát, rangját, címét viselő <személy>. Bíboros érsek, hercegprímás. A király nevében Szathmáry György püspök fogadta a bíboros papot. (Jókai Mór)
2. (ritka, költői) Bíborvörös. Bíboros alkonyat. Látom megnyílni szelíden Bíboros ajkaidat. (Vörösmarty Mihály) Hej nem született a bíboros párnákon, Se fényes kastélyban, sem nem pénzes zsákon. | Illik azt minden jó magyarnak tudnia, | Neve Jókai Mór: ügyvédnek a fia. (Mikszáth Kálmán)
bíborosi.
