bontakozik
bontakozik tárgyatlan ige -tam, -ott, -zék (-zon) (főleg 3. személyben, vmely időhatározóval kapcs.)
1. (választékos) <Rügy> kezd fesleni, kibomlani. Lassan már bontakoznak a rügyek.
2. (ritka) <Csapat, sereg> harci rendbe oszlik, felfejlődik. II. Lajos serege ütközetre készült, és már bontakozott a mohácsi síkon.
3. (ritka, irodalmi nyelvben) <Légköri jelenség> szétterjedve fokozatosan ritkul. Ólmos szürkeség látszik … Lassan terjed, bontakozik. (Tömörkény István)
4. (választékos) Vmi az észlelést gátló körülmények megszűntével folyamatosan láthatóvá lesz. A homály eloszlásával lassan bontakoztak a távoli hegyek körvonalai. Elnézett a messzeségbe, ahol … fellegek közül bontakozott a hold. (Gárdonyi Géza)
5. (átvitt értelemben) <Képesség, tehetség> kezd vkiben mutatkozni, egyre szembetűnőbben jelentkezni. A gyermek zenei tehetsége már korán bontakozott. Manapság is vannak költők, velünk, mellettünk bontakozik tehetségük. (Krúdy Gyula)
6. (elavult) Bomlik, romlik. Egész egészségem a maga fő principiumiban bontakozni kezdett. (Csokonai Vitéz Mihály)
Igekötős igék: kibontakozik.
bontakozás; bontakozó.
