bükköny
bükköny főnév -t, -ök, -e [e]
1. Számos fajtában és változatban termesztett, pillangós virágú takarmánynövény. Homoki bükköny; ® szagos bükköny; ® szöszös bükköny; ledőlt, megdőlt, virágzik a bükköny; sok bükkönyt termeszt; aratják, csépelik a bükkönyt. || a. Ezzel bevetett terület. Két hold bükköny; a szövetkezet bükkönye.
2. Ez levágva és rendsz. megszárítva mint takarmány. Egy boglya, egy rudas, egy szekér bükköny; bükkönyt forgat, gyűjt; bükkönyt ad a lónak, tehénnek. Bükkönyön teleltek ki a jószágok. Jobban esnék egy vagy két marok száraz bükköny … (Arany János–Shakespeare-fordítás)
3. Ennek apró, fekete magja. Egy zsák bükköny; bükkönyt tisztít.
4. (növénytan) Ezt és a vele rokon, vadon is tenyésző pillangós virágú növényeket magában foglaló növénynemzetség (Vicia).
Szóösszetétel(ek): 1. bükkönyaratás; bükkönycséplés; bükkönyfélék; bükkönykaszálás; bükkönylevél; bükkönyszalma; bükkönytábla; bükkönyvetés; 2. zabosbükköny.
bükkönyös.
