bunyevác
bunyevác [ë] főnév és melléknév
I. főnév -ot, -a, -ok: jobbára a Bácskában és Baranya megyében élő, régebben egyöntetűen katolikus vallású, legnagyobb részben a szerb-horvát nyelv egyik tájszólását beszélő délszláv népcsoport. A bunyevácok eredete, száma. Leveled után ítélve azt gondoltam, hogy ott lenn vagy valahol a bunyevácok között. (Petőfi Sándor) Hat vagy nyolc évig járogattam Szabadkára …, hogy megismerjem a bunyevácokat. (Vajda János) || a. (egyes számban) E népcsoporthoz tartozó személy, főleg férfi. Egy bunyevác mutatta meg az utat.
II. melléknév -ul
1. A bunyevácok (I. 1) közé tartozó <személy> v. bunyevácokból álló <csoport>. Bunyevác férfi, munkás, nő; bunyevác lakosság.
2. A bunyevácokra (I. 1) jellemző, velük kapcs. Bunyevác szokások; bunyevác típus.
