bűvészkedik
bűvészkedik [ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
1. (ritka) Bűvészmutatványokat végez. A dobogón éppen két artista bűvészkedett páratlan ügyességgel. || a. Bűvészetből (1) él, bűvészet a foglalkozása. Fiatal korában még bűvészkedett is.
2. (átvitt értelemben) Ügyeskedő, szemfényvesztő fogásokkal igyekszik hatást, eredményt elérni. Felelős állásában is bűvészkedni próbált. Bűvészkedik a szavakkal.
Igekötős igék: elbűvészkedik; összebűvészkedik; végigbűvészkedik.
bűvészkedés; bűvészkedő.
