caflat
caflat tárgyatlan ige -tam, -ott, ..asson caplat (tájszó)
1. <Sárban, lucsokban> lassan, nehézkesen, üggyel-bajjal lépked, cammog. A gyönge testű … asszony … mélyen előre hajoltan caplatott a nagy teher alatt a sárban. (Gárdonyi Géza)
2. Feleslegesen, ok nélkül, céltalanul jár-kel, csatangol. Mindig a faluban caflat. Hol caflat már az a gyerek ebben a hidegben? Csak caflassak, osztán vagy lesz belőle valami vagy se. (Móricz Zsigmond)
Igekötős igék: becaflat; elcaflat; felcaflat; kicaflat; odacaflat.
caflatás; caflató.
