célszerűtlen
célszerűtlen [ë-e] melléknév -ül, -ebb [e]
1. A célnak (1) meg nem felelő, vmely cél elérésére nem alkalmas; nem célravezető. Célszerűtlen eljárás, intézkedés, megoldás, módszer, rendelkezés. Javaslatai célszerűtleneknek bizonyultak. Ezen indítványra … célszerűtlen volna észrevételeimet megtenni. (Kemény Zsigmond)
2. Vmely gyakorlati szempontból alkalmatlan, meg nem felelő <eszköz, használati tárgy>. Célszerűtlen bútor, eszköz, viselet. Nyáron a hosszú ruha igen célszerűtlen.
célszerűtlenség.
