cirkál
cirkál tárgyatlan ige -t, -jon
1. (katonaság) Vmely útvonalat v. terepet ellenőrzés, kikémlelés végett ismételten bejár. Az utcákon megerősített őrjárat cirkál. Puskás őrök cirkálnak a gáton. (Jókai Mór) A vasuti töltésen ellenséges vadászok cirkálnak. (Herczeg Ferenc) || a. <Személy, ritk. állat> egy helyen kitartóan és gyanút keltően jön-megy. Valaki egy órája cirkál a ház körül. Farkas cirkál a vadaskert körül.
2. (katonaság) <Hadihajó a tengeren> ellenőrzés v. megfigyelés végett ide-oda jár. Hajóik ellenséges vizeken cirkálnak.
Igekötős igék: végigcirkál.
cirkálás; cirkálgat.
