civilizáció
civilizáció főnév -t, -ja (régies írva: civilisatio is)
1. (történettudomány, filozófia) <A marxizmus–leninizmus felfogása szerint a vadság és barbárság után> a társadalom fejlődésének az a foka, amelyben a munkamegosztás, az egyének közötti csere és az árutermelés kialakul. || a. Tág. ért. társadalmi, gazdasági és szellemi művelődés, műveltség. Görög, ókori, polgári, római civilizáció. || b. (elavulóban) A társadalom technikai fejlettsége, anyagi kultúrája a szellemi kultúrával szembeállítva.
2. (kissé régies) Vmely ország v. terület fejlődésének az a foka, amelyben a polgári társadalom intézményei már kialakultak; polgárosodás. A vadnyugati civilizáció alacsony színvonala. Van egy ország, úgy híják, hogy Okatootáia: | Második szomszédja Chína. | Az első Ausztrália. | És ez, hogy Ausztráliának | Tőszomszédja, vajmi jó! | Nem lopózhatik be hozzá A civilisatio. (Petőfi Sándor)
civilizációjú; civilizációs.
