csakolyan
csakolyan [k-o] névmás, mutató, (ritka) csakoly (népies)
I. (melléknévi) A szóban forgó távolabb levő v. a mellékmondatban közelebbről megjelölt személlyel v. dologgal egészen, pontosan egyező v. hozzá nagyon hasonló; éppen olyan, ugyanolyan. Csakolyan kérdéses ez is, mint a másik. Ilyen emberre, mint én, csakoly szüksége van a társadalomnak, mint a villámlásra a megromlott levegőnek. (Tolnai Lajos)
II. (határozószói) <Az ismert, a szóban forgó v. a mellékmondatban közelebbről megjelölt személy, tárgy, dolog tulajdonságához, vmely cselekvés, történés módjához viszonyítva:> ugyanakkora mértékben, fokban. Az én fiam is csakolyan jó tanuló, mint a tiéd. Ha az ördög bele nem avatkozik az életünkbe, csakolyan rendes jó asszony lett volna belőle, mint amilyen más gazdálkodó embernek a felesége. (Gárdonyi Géza)
