csalfaság
csalfaság főnév -ot, -a (főleg egyes számban) (kissé régies)
1. A csalfa melléknévvel kifejezett jellembeli tulajdonság; hitegető ravaszság, hamisság, hűtlenség. Csalfaság volt minden szavában. || a. Vkinek, vminek csalfa volta, természete. Szavainak, tekintetének csalfasága. Ne lássa az a csalfa lyány, Hogy búsulok csalfaságán. (Petőfi Sándor)
2. Csalfa beszéd, cselekedet, viselkedés. Csalfaságával sok ifjú szívét összetörte. Inkább … ontanám … véremet …, Mint bármi csalfasággal a paraszt Kérges kezéből a silány keresményt Előcsikarjam. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás)
