csapó
csapó melléknév és főnév
I. melléknév Olyan, aki, ami (vhova) csap. Az arcába csapó ág; a szemébe csapó füst. Ónos, csapó esőben ázom. (Ady Endre)
II. főnév -t, -ja
1. (elavult) A megfont és szőtt gyapjút szűrposztóvá feldolgozó mesterember. Két erős zászlóalj volt maga az érdemes csizmadia- és szűrszabócéh. A csapók és tímárok képeztek egyet. (Jókai Mór)
2. Általában olyan eszköz, mellyel vmire rácsapnak. || a. (ritka) Ostorcsapó. Bezzeg jajgatna ám belé, míg el tudná venni az ostorom csapóját. (Arany János–Shakespeare-fordítás) || b. (népies) A kasza nyelének a penge felőli végére erősített, meggörbített gally v. pálca, mely a kaszált gabonát v. füvet rendbe csapja; csapófa (4). A magas gabonához hosszú csapó kell. Szilfagallyból csinált jó csapót. || c. (népies, régies) Csapófa (1).
Szóösszetétel(ek): 1. csapóablak; csapódeszka; csapóháló; csapómérleg; csapórúd; 2. alulcsapó; felülcsapó; gubacsapó; légycsapó; ostorcsapó; szűrcsapó.
