csapodár
csapodár melléknév -ul, -abb
1. Hűtlen, állhatatlan, majd ezzel, majd azzal szerelmeskedő <személy>. Csapodár leány, legény, teremtés. A leányka, mint madár, Repkedő és csapodár. (Vörösmarty Mihály) Lidi, Lidi, mért voltál csapodár? (Petőfi Sándor)
2. Ilyen személyre jellemző. Csapodár természetű.
3. (ritka, költői) Állhatatlan szerelmes módjára változékony, nyugtalan, ide-oda csapongó <dolog>. Csapodár lepke, szellő. A csapodár tavasz megbánta, hogy elment. (Arany János)
csapodárkodik.
