csendesül
csendesül [ë-e] tárgyatlan ige -t, -jön, csöndesül (választékos)
Csendesedik (1–3). Este csendesül a város zaja; csendesül a hullámverés, a zápor. Haragja már csendesül. Étvágyam csöndesűl. (Vörösmarty Mihály) Csendesűl a tenger és lesímul. (Petőfi Sándor) Mikor … csendesül a lélek: föltűnik mint álomkép a boldogság. (Péterfy Jenő)
Igekötős igék: elcsendesül; lecsendesül; megcsendesül.
csendesülés; csendesülő; csendesült.
