csepül
csepül [ë] tárgyas ige -t, -jön (bizalmas)
1. Hosszabb ideig nagyon szid; ócsárol. Mindenki előtt csepülte. Alig tette ki a lábát, máris csepülték. Egyebet sem tud, mint másokat csepülni.
2. (tájszó) Ver, dönget, csépel (2). Irgalmatlanul csepülni kezdte ellenfelét.
Igekötős igék: lecsepül; megcsepül; végigcsepül.
csepülés; csepülő.
